Felhasználási példák:

• Egészségesebb klíma és további védelem háziállatok, növények, leltár, valamint professzionális és hobbi felhasználásra:
• Különösen a fűtési szezonban a relatív páratartalom gyakran a lakó- és munkaterületekre ajánlott értékek alá csökken. Ez kedvezőtlen hatással van az emberek és az állatok közérzetére és egészségére, és elősegítheti a légzőszervek megbetegedését is, ha a beltéri levegő tartósan nagyon száraz. A túl száraz éghajlat szintén káros lehet a leltár és a növények számára. Ezt a hatást párásító készülékünkkel ellensúlyozni lehet.
• A humán gyógyászatban a környezeti levegő kiegyensúlyozott páratartalma ajánlott. Különösen a zárt, rosszul szellőző és jól fűtött helyiségekben azonban gyakran elmaradnak ezek az értékek, ami a légzési teljesítmény csökkenéséhez, valamint a bőr vagy a nyálkahártyák károsodásához vezethet. Ez különösen télen van így, mivel a hideg külső levegő abszolút páratartalma ilyenkor alacsony. Ezért a szobahőmérsékletre való felmelegítés után párásítóval újra kell párásítani, hogy a relatív páratartalom ne csökkenjen túlságosan.
• Nagyon hideg területeken vagy hideg évszakban, illetve éjszaka az emberi szervezet gyakran fokozott folyadékfogyasztást mutat, bár az izzadással történő folyadékvesztés hiánya miatt inkább az ellenkezőjét kellene feltételezni. Ennek oka a száraz belélegzett levegő párásítása és az ezzel járó vízveszteség. Ha a hideg külső levegőt a belégzés során felmelegítjük, annak vízgőzkapacitása megnő, és így a relatív páratartalom is csökken. Ezzel szemben a telítettségi deficit növekszik, és a folyékony tüdőszöveti víz hajlamos gáznemű aggregált állapotba váltani. Nyáron vagy amikor a környezeti levegő meleg, a belélegzett levegő alig melegszik tovább, és ezért megtartja a rendszerint magas relatív páratartalmát. Ha az izzadással járó további vízveszteség itt nem is túl nagy, a szervezet vízigénye ezért hideg környezeti körülmények között magasabb.
• A megnövekedett páratartalom jótékonyan hat a légzésre, mivel az oxigén így könnyebben eljut a véráramba az alveolusokon keresztül. A bőrnek magas légnedvességre van szüksége ahhoz, hogy ne száradjon ki, mivel ez szorosan összefügg a bőr nedvességtartalmával. A nyálkahártyák különösen érzékenyek a kiszáradásra, mivel kevés védelemmel rendelkeznek a párolgás ellen, és működésük fenntartása a magas páratartalomtól függ. Így az orrnyálkahártya alacsony páratartalma az orrvérzés fokozott előfordulását eredményezheti. Általában a bőr immunvédelme gyengül (megnő a megfázás kockázata) és csökken az anyagcsere képessége, ami különösen a szájnyálkahártyát érinti. A bőrirritációra, bőrpírra vagy akár bőrgyulladásra való hajlamot is növeli az alacsony páratartalom. Forrás: wikipedia